Nem mindennapi érzések gondolatok keringtek ma bennem – tegnap még heves hózáporban mentem haza a munkámból, ma meg 14fokban, napsütésben tologatom a talicskát itt kint a birtokon. Néhol egyébként még foltokban van egy kis hó, de a talaj, ami homok, már száraz. Nem sokat terveztem mára: művelésre szánt terület kijelölése, rendezése majd a komposzt átforgatása.
Ősszel nem szoktam összeszedni az összes lehullott falevelet, kivételesen nem azért mert lusta vagyok/lennék, hanem jó talajtakaró. Most kisebb halmokba gyűjtöttem a lombtakarót, ami alatt találtam némi meglepetést: áttelelt fűszernövényeket, egy kis csicsókát és tavalyról ajándékba kapott virágmagokat, ami most nagyon hajt ki, de valójában nem tudom mi lesz belőle… (annyi biztos, hogy nem cannabis, azt azért felismerném)
Időközben megjött peer_gynt Szomszéd!
Kértem is kölcsön metszőollót, mivel a tavalyról megmaradt csicsókaszárat szerettem volna összedarabolni a komposztba.
A kedves Szomszéd megy Tokajba metszeni és át is hozta a teljes szerszámkészletet letesztelni… nem tudom végül melyik olló vált be, mindenesetre a munkát becsületesen elvégezte.
A nap végére a tervet túl is teljesítettem, nagy területen sikerült a komposztot még szét is teríteni. Az első munkanapomon remekül éreztem magam, kiváló idő, jó levegő és pont annyi fizikai munka, amire nagyon rá lehet éhezni és szomjazni.
Az első közös munka élményét még megvitattuk otthon két kiváló bor társaságában – Losonczi Bálint: Gereg és Úrráteszi, ami közé beékelődött egy fantasztikus Pino, de erről peer_gynt többet tud.
